Fenntarthatóság
Fenntarthatóság – ESG – Fenntarthatósági Jelentés
A fenntarthatóság jelentősége az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált.
A vállalatok működésük során sok helyen és rengeteg módon hatnak a környezetükre, legyen szó akár természeti vagy társadalmi környezetről. A döntéseik hosszú távon befolyásolják a vállalat léte és működése által – közvetlenül vagy közvetetten – érintett felek életét és jövőjét, minél nagyobb vállalatról van szó, annál jelentősebben.
A környezettudatos, fenntartható működés és vállalatirányítás, valamint a társadalmi felelősségvállalás már nem pusztán etikai kérdés, hanem a vállalati teljesítmény szempontjából is lényeges, hatással van a cég piaci és pénzügyi helyzetére, profitabilitására és a jövőbeli finanszírozási és fejlődési lehetőségeire.
„Fenntarthatónak nevezzük azt a fejlődést, amely lehetővé teszi, hogy a jelen nemzedékek kielégítsék szükségleteiket anélkül, hogy veszélybe sodornák a következő nemzedékek azon lehetőségét, hogy ők is kielégíthessék saját igényeiket”. (ENSZ)
Tehát nemcsak a természeti és egyéb, anyagi jellegű erőforrásokra vonatkozik a Fenntarthatóság, hanem a teljes természeti, társadalmi és gazdasági környezetre, annak megőrzését jelenti, és a jogot az újabb generációknak, hogy ők is részesedhessenek abban, ami nekünk és az előző generációknak elérhető volt.
Ide tartozik a klímaváltozás kérdése is, amely az egyik legfontosabb tényezője és mozgatórugója a fenntarthatósági törekvéseknek.
A 2000-es évektől fokozatosan bekerültek a célok közé további témák is, amelyek szintén jelentős kihívást jelentenek az emberiség jövője szempontjából, mint a környezetvédelem, a munka világa, vagy az emberi jogok.
Az ESG eredetileg egy pénzügyi/tőkepiaci szempontrendszer volt, ami segítséget nyújtott a befektetések fenntarthatósági szempontból való értékeléséhez. E, mint környezeti (Environmental); S, mint társadalmi (Social) és G, mint (vállalat)irányítási (Governance) dimenziók mentén vizsgálva a vállalat működésének érdekelti körre való hatását, illetve a fenntarthatósági kérdéseknek a vállalat teljesítményére, piaci és pénzügyi helyzetére, valamint jövőjére gyakorolt hatását.
Az ESG megmutatja, hogy egy adott vállalkozás tevékenysége milyen mértékben tekinthető környezeti és társadalmi szempontból kedvezőnek, még jobban leegyszerűsítve, zöldnek.
A kétezres évek elejétől kezdve terjed a használata, egyre inkább bővülő körben és általánosabb interpretációban.
Az ESG Törvény célja, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról, támogassa az európai zöld megállapodás megvalósítását. További célkitűzés, hogy az ESG Törvény megvalósítsa a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, tudatos vállalatirányítás szabályait. Az ESG Törvény rendeltetése, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége, vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is objektíven vizsgálhatónak kell lennie, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő szereplők teljesebb képpel rendelkezhetnek a szervezetről, vagy annak tevékenységéről.
Az ESG Törvény és az Sztv. hatályba lépésével az érintett gazdálkodók évente ESG beszámoló és Fenntarthatósági jelentés elkészítésére kötelezettek.
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed arra a Magyarország területén székhellyel rendelkező
a) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
ac) az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;
b) nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
ba) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
bb) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
bc) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt; és
c) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásra. (a továbbiakban együtt: vállalkozás).
A jelentések elkészítésekor a vállalatok különböző szabványok és keretrendszerek közül választhatnak, amelyek segítenek a dokumentumok felépítésében és tartalmának meghatározásában.
A Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (Global Reporting Initiative, GRI) egy független, nonprofit szervezet, amely fenntarthatóságijelentés-tételi szabványt fejlesztett ki. Ezek a szabványok világszerte elismertek, és széles körben alkalmazzák őket a vállalati fenntarthatósági jelentések készítése során. A GRI szabványok moduláris rendszere lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy összehasonlítható és hiteles módon kommunikálják gazdaságra, környezetre és társadalomra gyakorolt hatásaikat.
Az ESG beszámolót és a fenntarthatósági jelentést is független személynek, illetve szervezetnek kell megvizsgálnia, azonban az Sztv. Törvény előírja, hogy a fenntarthatósági jelentéssel összefüggésben csak „fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég” bocsájthat ki véleményt, míg az ESG beszámoló vonatkozásában nincsen egyelőre ilyen követelmény.
Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300108.tv - Wolters Kluwer - Minden jog fenntartva!
https://adozona.hu/esg/Fenntarthatosag_es_az_ESG_alapjai__1_resz_X380G0
https://mkvk.hu/hu/tudastar/fenntarthatosagi-tudasbazis